Ezek a játékok nem véletlenül kerültek egy játékcsaládba. Kialakulásuk helye és a tábla alaprajza nagyon hasonló. Mindhárom játék Európában keletkezett, s az is feltételezhető, hogy a Remetejáték kitalálója ismerte a többit.
A Róka és a libák hazája Észak-Európa. A XIII. században tűnt fel ez a játék és több hasonló társa. Egy 1300-ban keletkezett, ősmondákat tartalmazó izlandi kézirat tartalmazza első leírását. A neve itt halatafl. Több, mint egy századdal később IV. Edward király egyik elszámolási könyvében az áll, hogy vásároltak neki 2 ezüst rókát és 26 kutyát. Ez egy hasonló játékból két készlet. A libák száma azóta 17 lett, hogy nehezítsék a rókák dolgát.
Sokáig azt hitték a történészek, hogy az Ostromjáték a XVII. századból származik. Később találtak egy kőbe vésett ábrát a Budai Várban. Ez a tábla a török hódoltság idejében keletkezett, s ma ez a legrégibb tárgyi emlék erről a játékról. Az olasz neve asolto, azaz roham. Tibetben és Indiában is ismerik. Ez utóbbi országban - a történelmi események miatt - Szipolyok és tisztek elnevezéssel játsszák.
A Remetejáték hazája egy legenda szerint Franciaország. A Bastille egy fogja, hogy unalmát elűzze, kitalált egy játékot, melyet egy jól ismert táblán lehet játszani, de egyedül. Azt ma már nem lehet tudni, hogy ez a történet igaz-e vagy sem, mindenesetre a játék neve solitaire lett, ami francia szó, és magyarul remetét jelent.
A Keresztes vitézek a Halma alapötletét alkalmazza erre a táblára. Kis fantáziával és a rendelkezésre álló bábukészlettel mi is találhatunk ki újabb játékokat , feladatokat.
Hasonló logikájú játékok szerte a világon előfordulnak, csak más pályán más történet mellett folyik a küzdelem. Ezek majd egy későbbi Tudorban kapnak helyet.